Az ablakszigetelés előnyei

Egy épület hőveszteségének mintegy 30%-a a falakon keresztül távozik. (a tetőn további 25-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában.) Ebből az is látszik, hogy teljes körű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, hanem a tetőt ill. a födémeket is, a nyílászárókat pedig ki kell cserélni, vagy szigetelőképességüket számottevően javítani. Csak így érhető el látványos energia-megtakarítás.

Általános szabály, hogy amennyiben a fal és a nyílászárók U értéke a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési tulajdonsága, akkor a falon és nyílászárókon mérhető hőveszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is a felére csökken, hiszen definíció szerint az U érték és a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség közt egyenes arányosság áll fenn.

Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros anyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.  

Régi épületeknél a hőszigetelés szükségessége még fokozottabban, és nyilvánvalóbban jelentkezik. Sokakban él még az a kép, hogy a tégla jó hőszigetelő, ami egy tönkrement vagy hiányos hőszigetelésű panel épülettel szemben igaznak is mondható, de a hagyományosan használt téglafalaknak a hőszigetelése meg sem közelíti a ma elvárható szintet.

Az anyagi megtakarításon túl  

Vegyünk egy példát, hogy jobban érzékeltessük a megfelelő homlokzati rendszerek és a szigetelés szükségességét. Egy B30-as falazóblokkból (U=1,3 W/m2K) épült ház fűtési költsége egy fűtési szezonban legyen 100.000,-Ft. Egyszerűség kedvéért vegyük a falakon fellépő hőveszteséget a teljes veszteség 30%-ának. Tehát 30.000,- Ft a falakon keresztül "távozik" . Ha erre 8 cm vastagságú hőszigetelés kerül, akkor az U-érték 0,5 lesz. Az egyenes arányosság miatt most a fűtési veszteség 30.000/1,3*0,5=11.540,-Ft lesz a falon. Vagyis a megtakarítás 18.460,-Ft fűtési szezononként.

A falak hővesztesége közel 60 %-kal csökkent a hőszigetelésnek köszönhetően, de ezzel együtt is az egész épületét csak 18-20%-kal sikerült csökkenteni, érdemes tehát a többi épületszerkezetet is felújítani, szigetelni.

Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol U nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés hat-nyolc év alatt megtérül. Természetesen, minél jobban hőszigetel a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk csak elérni utólagos szigetteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő nő. Igaz ez az új építések esetében is, sőt nemhogy nem jelent többletköltséget a hőszigetelés, de megfelelő tervezéssel pénzt és időt takaríthatunk meg. Ezek a számok természetesen csak megközelítő értéket mutatnak, a pontos számításokat mindig az adott körülmények közt lehet elvégezni.

Az anyagi megtakarításon túl még a homlokzatképzés ideje is lerövidül homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával. Még egy hagyományos felépítésű homlokzati vakolatrendszer esetén, amely előfröcskölőből, alapvakolatból és fedővakolatból áll, az egyes rétegek közötti várakozási idő a vakolatvastagságtól és a vakolattípustól függően akár három hét is lehet, addig hőszigetelő rendszer esetén az egyetlen jelentős várakozási idő a tapaszolás, és a fedővakolat felhordása között szükséges egy hét.